Zelenszkij köre ellen nyomoztak – a hatóságok egyből nekiestek a korrupcióellenes szervezetnek

Miután a korrupcióellenes szervezet Zelenszkij köre ellen kezdett nyomozni, váratlanul házkutatások és nyomozások célpontjává vált.

Kemény hangú levelet küldött az OECD antikorrupciós szárnyának vezetője Kijevbe. Mint fogalmazott, ezzel a lépéssel ugorhatnak Ukrajna reményei a szervezetbe való belépésre.
Az egyik legfontosabb célkitűzései közé helyezte országa az európai uniós és NATO-csatlakozás mellett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) való belépését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban. Az ügy egészen mostanáig egész jól állt, nemrég a Mandiner is beszámolt róla, hogy újabb körös egyeztetéseken vannak túl a felek, akkor még Denisz Szmihal volt a miniszterelnök, aki azóta védelmi miniszter lett.
Ezt is ajánljuk a témában
Miután a korrupcióellenes szervezet Zelenszkij köre ellen kezdett nyomozni, váratlanul házkutatások és nyomozások célpontjává vált.
Júniusban az akkori kormányfő úgy fogalmazott, hogy már most elvégeztek annyi reformot, amely alapján könnyen csatlakozhatnak az OECD-hez, a feltételek 80 százalékát már teljesítették. Az OECD célja, hogy összehangolják a tagállamok gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységét. A szervezetnek a világ fejlett országainak nagy része, így hazánk is tagja, összesen 38-an szerepelnek köztük.
Ez az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amelynek Oroszország nem tagja, viszont a G7 országok igen, ezért is lehet vonzó Ukrajnának.
Nos, ma már egyáltalán nem olyan biztos ez a csatlakozás, az European Pravda című ukrán portál ugyanis szerdán közzétette azt a levelet, amelyet Julia Fromholz, az OECD antikorrupciós divíziójának vezetője küldött az ukrán elnöki hivatalba.
Fromholz ebben mély aggodalmát fejezte ki a két ukrán korrupcióellenes szervezet, a NABU (nemzeti korrupcióellenes iroda) és a SZAP (specializált korrupcióellenes ügyészség) függetlenségét megnyirbáló új törvény miatt. A levél elküldésekor még nem írta alá Zelenszkij elnök a törvényt, ám kedd este ez megtörtént, ami miatt Ukrajna szerte óriási tüntetéssorozat kezdődött az elnök ellen.
Ezt is ajánljuk a témában
Először került sor tömegtüntetésre Kijevben mióta kitört a háború.
Az OECD vezetője úgy fogalmazott, hogy ez a törvény „súlyosan aláássa Ukrajna korrupcióellenes szerveinek függetlenségét, sőt, ezen túlmenően véleménye szerint befolyásolják Ukrajna együttműködését az OECD munkacsoportjaival, illetve gyengítik az eddig elért közös eredményeket”.
Majd ezután jött az övön aluli ütés Zelenszkijnek, Formholz ugyanis határozottan kijelentette:
ez a törvény veszélybe sodorta Ukrajna azon törekvéseit, hogy csatlakozzon az OECD-hez.
Fromholz arra az esetre is kitért, ha esetleg Zelenszkij hamarabb aláírja a törvényt, mint levele eljutna Kijevbe. Erre az esetre úgy fogalmazott, hogy azonnali korrekciókat várnak el, egyben „azt javasolják, hogy a lehető legkomolyabban vegyék az ügyet”.
A levél végén pedig arról írt, hogy milyen következményei lesznek ennek a törvénynek, ha nem változtat rajta az ukrán vezetés.
Véleménye szerint nem csak az OECD fordulhat el Ukrajnától, de
ezzel együtt azoknál a nemzetközi partnereknél is elveszíti Kijev minden bizalmát, amelyek esetlegesen még hajlandóak lennének befektetni Ukrajna védelmi szektorába és hosszútávú újjáépítésébe.
Lefordítva: Ukrajna súlyos dollár és eurómilliárdokat veszíthet majd a következő időszakban, ha Zelenszkij nem vonja vissza, vagy nem változtat a tervezeten, akkor rövid távon az ország és a hadsereg finanszírozása is komoly veszélybe kerülhet, gyakorlatilag pénz nélkül maradhatnak.
Márpedig Ukrajnának óriási szüksége van a támogatásra, már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is arról írt nemrég, hogy elképesztő lyukak vannak már az idei költségvetésben is, hiszen a védekezés irdatlan mennyiségű pénzt emészt fel. A jelentés szerint Ukrajnának már idén költségvetési módosítást kell végrehajtania és pótköltségvetést kell készítenie, hogy elkerüljék a bajt. Az ukrán pénzügyminiszter nemrég készített egy tervet, amely szerint további 400 milliárd hrivnyát, azaz 9,5 milliárd dollárt folyósítanak majd a hadseregnek. Ezt a pénzt ugyanakkor más területekről kell elvonni, ami megüti a költségvetést.
Ha nem tudja megoldani a pótlást Kijev, akkor megroppanhat a büdzsé.
Arról már nem is beszélve, hogy épp a héten állt elő a védelmi miniszterré visszalépő Szmihal azzal, hogy jövőre duplaaannyit kell költenie Ukrajnának a védekezésre, mint idén. Ez szerinte legalább 120 milliárd dollárt jelent.
Hogy ezt a pénzt pontosan honnan tervezik előteremteni, azt nem tudni, de felmerült a már most aggódó IMF segítsége.
Eddig nyugodt lehetett Zelenszkij és az ukrán vezetés, hiszen bizton hihettek abban, hogy partnereik kinyitják majd a csapokat nekik, ha beüt a krach, most viszont már egyáltalán nem biztos, hogy olyan könnyen és egyértelműen érkeznek majd az utalások.
Nem egyedül az OECD volt ugyanis az a szervezet, amely kiakadt Zelenszkij törvényén. Korábban az Európai Bizottság is aggodalmát fejezte ki a fejlemények miatt, igaz, az EB szóvivője szerint egyelőre szó sincs arról, hogy pénzt vonnának meg Ukrajnától.
Ezt is ajánljuk a témában
A korrupcióellenes aktivisták meglátása szerint ez a lépés akadályozni fogja Ukrajna európai integrációját.
De a fejlemények miatt Marta Kos bővítési biztos is nyugtalan lett, hiába próbálta meg Tarasz Kacska ukrán csatlakozásért felelős miniszterelnök-helyettes biztosítani róla: Ukrajna továbbra is elkötelezett az európai antikorrupciós elvek irányába.
Az Interfax idézte Kos szavait, aki szerint a két korrupcióellenes szervezet függetlensége központi eleme az uniós csatlakozási tárgyalásoknak.
Nyitókép: Andreas SOLARO / AFP